Judit műhelyében már kétszer is próbálkoztam a szövéssel.
Bár kezdőnek számítom magam, mind a kétszer a határaimat feszegettem, a második esetben túl is mentem rajta.
Az első akadályt viszonylag simán vettem, igaz, hogy nagyon vékony volt a selyemszál, meg nem is igazán egyenletes, de kevés hibával megszőttem a kívánt hosszúságot.
Kikészítés után szép sima esésű sálat kaptam.
A másik szövésnél egy len-pamut keverék fonallal próbálkoztam, Judit kérdezte: Biztos? Hát persze, persze, bólogattam.
Mit mondjak, megizzadtam vele, a fenekem és a derekam a görcsös igyekezettől hasznavehetetlenné vált. Nemhogy a széleket nem tudtam tartani, de még a fonal is állandóan kikandikált a sorok közül.
A három vagy négyféle színárnyalat nem is látszik a kendőben (közelről sem), a középső mintát nem jó helyre tettem.
Úgyhogy, most augusztus végéig pihenek szövésügyileg.
Bár kezdőnek számítom magam, mind a kétszer a határaimat feszegettem, a második esetben túl is mentem rajta.
Az első akadályt viszonylag simán vettem, igaz, hogy nagyon vékony volt a selyemszál, meg nem is igazán egyenletes, de kevés hibával megszőttem a kívánt hosszúságot.
Kikészítés után szép sima esésű sálat kaptam.
A másik szövésnél egy len-pamut keverék fonallal próbálkoztam, Judit kérdezte: Biztos? Hát persze, persze, bólogattam.
Mit mondjak, megizzadtam vele, a fenekem és a derekam a görcsös igyekezettől hasznavehetetlenné vált. Nemhogy a széleket nem tudtam tartani, de még a fonal is állandóan kikandikált a sorok közül.
A három vagy négyféle színárnyalat nem is látszik a kendőben (közelről sem), a középső mintát nem jó helyre tettem.
Úgyhogy, most augusztus végéig pihenek szövésügyileg.
